Makói Állatvédő és Természetvédő Egyesület

2015. október 03-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

Alapszabálya

amelyet a tagok az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénnyel (Ectv.)és a 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) részletesen szabályozott egyesülési jog alapján, állatvédelmi, természetvédelmi, környezetvédelmi tevékenységük szervezett keretek között történő megvalósítása érdekében a következő feltételekkel alkotta:

I.                  fejezet

Az Egyesület adatai

Az Egyesület neve: Makói Állatvédő és Természetvédő Egyesület

 Az Egyesület székhelye: 6900 Makó Eötvös utca 21

Az Egyesület működési területe: Magyarország

Az Egyesület jogi személy. Az Egyesület civil szervezet

II.               fejezet

Az Egyesület célja, tevékenysége

1. Az élővilág iránt felelősséget érző emberek összefogása az állatvédelem, a    természetvédelem, a környezetvédelem érdekében.

2.  A környezet, a természet és az állatok védelméről szóló törvényes érvényesülésének elősegítése.

3. Ismeretterjesztés, a természettudományos oktatás gyakorlatiasabbá tétele, a korszerű természetvédelmi szemlélet terjesztése.

4.  A magyar állatfajták bemutatása, népszerűsítése, a magyar népi kultúra e területtel kapcsolatos hagyományainak ápolása, bemutatása.

5. Gazdátlan és sérült állatok egészségügyi ellátásának segítése.

6. Kulturált, állatbarát állattartási szokások elterjesztése.

7. Kutyakiképzés, kutyás szabadidős rendezvények szervezése.

Az Egyesület gazdálkodási-vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodás során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, civil és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását. Kapcsolatépítés tapasztalatcsere és együttműködés céljából

Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

III.           fejezet

Az Egyesület tagjai

Az Egyesületnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai vannak.

Az Egyesület rendes tagja lehet korra, nemre, pártállásra való tekintet nélkül bárki, aki elfogadja az egyesület céljait, alapszabályát, aláírja a belépési nyilatkozatot, rendszeresen részt vesz az egyesület munkájában, tagfelvételi kérelmét az elnökség jóváhagyta, és befizeti a tagdíjat, A tagdíj évi 1.200 Ft, mely minden év május 30-ig fizetendő.

Az Egyesületbe való belépéshez írásban belépési nyilatkozat és az egyesület munkájában történő min. 4 hónapos részvétel szükséges. A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala a az elnökség hatáskörébe tartozik, melynek során az elnökség a tag kérelme alapján egyszerű többségi határozattal dönt. A tagsági jogviszony az elfogadásával jön létre.

Az egyesület elnöksége köteles az egyesület tagságáról naprakész nyilvántartást vezetni.

Az Egyesület tagjait megilletik az Egyesületi tagságon alapuló jogosultságok (közgyűlési részvétel, szavazati jog) és terhelik az abból adódó kötelezettségek (az egyesület munkájában való részvétel).

Az egyesület támogató tagja lehet, korra, nemre, pártállásra való tekintet nélkül bárki aki az alapszabályt elfogadja,  aki a célokkal egyetért, azok megvalósítását támogatja, a tagdíjon túl a támogatása rendszeres  (pénzbeli vagy természetbeni). A pártoló tagi jogviszony létesítése az elnökség hatáskörébe tartozik. Az elnökség a  tag kérelme alapján egyszerű többségi határozattal dönt.

Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet, aki kiemelkedően támogatja az Egyesület közhasznú tevékenységének, alapszabályban meghatározott céljainak megvalósulását. A tiszteletbeli tagságot a Közgyűlés fogadja el.. A tiszteletbeli tag esetében a tagdíj megfizetése önkéntes.

A pártoló tag és a tiszteletbeli tag jogosult a közgyűlés ülésein javaslattételi és véleményezési joggal részt venni, azonban az üléseken szavazati joggal nem rendelkezik, illetve az Egyesület szerveibe nem választhat és nem választható.

A tagsági viszony megszűnése

 írásban bejelentett kilépési szándék alapján, az elnökség határozatáva

  a  közgyűlés általi felmondással

  a tag halálával

-   A tagsági viszony megszűnik a kilépés írásbeli bejelentésével. A tag a kilépési szándékát, írásban, indokolási kötelezettség nélkül, az Egyesület elnökségénél jelenti be, amely törli őt a tagok sorából.

-   Ha a tagnak 1 éves tagsági díj elmaradása van és a díj rendezésére egy esetben történő határidős felszólítás után sem kerül sor. A tagdíj megfizetésének egy éven túli elmaradása esetén e tényről az elnökség a tagot írásban értesíti. Amennyiben a tag az értesítés kézbevételétől számított 30 napon belül a tagdíjat megfizeti, tagsága fennmarad, ellenkező esetben a közgyűlés határozattal törli a tagságot.

-  A természetes személy tag halálával.

-  A nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével, amely nem köthető a vezetőség elfogadásához. Természetes személy halála, illetve jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén a törlés szintén az elnökség feladata.

IV.           fejezet

A tagok főbb jogai és kötelezettségei

Az Egyesület tagja jogosult:

- Javaslatokat, észrevételeket  tenni az Egyesület működésével kapcsolatban.

- Javaslatot tenni a vezetőség részére  önkormányzattal, menhellyel és gyepmesteri teleppel való kapcsolat kiépítésére, a meglévő kapcsolatok mélyítésére.

- Személyesen részt venni az Egyesület Közgyűlésén.

- Elgondolásaikat a vezetőséggel megbeszélni, a befogadott állatok étkeztetésével, elhelyezésével és további sorsával kapcsolatban.

- Javaslatot tenni az Egyesület rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználására.

- Részt venni e feladatok tevékeny elméleti és fizikai végrehajtásában.

- Az Egyesület rendes tagja szavazati joggal rendelkezik, szavazati jogát a rendes tag csak személyesen gyakorolhatja a Közgyűlésben, a határozatok meghozatalában.

- A rendes tag jogosult részt venni tisztségviselők megválasztásában, a tisztségekre történő megválaszthatóságban.

 A határozat meghozatalakor  az a rendes tag nem szavazhat ,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 A rendes tagok  határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével – egyszerű szótöbbséggel - hozzák meg.

A tagok kötelezettségei az Egyesületi életben:

- Az egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani.

- Az egyesület alapszabályát és az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani.

- A fentieknek megfelelően az Egyesületi életben tevékenyen részt venni, az Egyesület célkitűzéseinek szellemében élni, személyesen példát mutatni

- A közgyűléseken rendszeresen megjelenni.

- A megállapított tagdíjat befizetni.

V.              fejezet

Az Egyesület szervezete és működése

A Makói Állatvédő és Természetvédő Egyesület szervei a közgyűlés és az elnökség.

A közgyűlés az Egyesület  legfőbb szerve, amelyet a tagok összessége alkotja, amelyben  minden tag köteles részt venni.

Az  Egyesület napi ügyviteli feladatait  az egyesület elnöksége irányítja és látja el. Az elnökség tagja: az elnök, alelnök és a titkár. Az egyesület elnökségének tagja olyan személy lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt. Az elnökség szervezi és irányítja az Egyesület munkáját, munkájáról a közgyűlést tájékoztatja, amelyet szükség szerint, de legalább évenként egyszer össze kell hívni. A közgyűlésen összeállítják az éves költségvetést, illetve megbeszélik az előző év költségvetésének végrehajtását és tapasztalatait.

Az alkotó közgyűlésen megállapodtak az ott résztvevő tagok, hogy az Egyesület elnöke szükség szerint és a feladatok gyors végrehajtása érdekében bármikor jogosult összehívni az Egyesület tagjait közgyűlésre.

Az egyesület elnöke az egyesület vezetője. Az elnök képviseli az egyesületet.

Az elnök, az elnökséggel irányítja az egyesület munkáját, az egyesület közgyűlései és az elnökség ülései között, és gondoskodik a határozatok végrehajtásáról. Az elnök képviseli az egyesületet 3. személyekkel szemben, illetve a hatóságok előtt, valamint az egyesület képviseletében szerződéseket írhat alá. Az egyesület közgyűlését szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal hívja össze.

A elnökségi tagok feladatai és megbízatása:

Az Egyesületi tevékenységét az egyesületi elnökség irányítja a közgyűlések közötti időszakokban. Gondoskodik az Alapszabályban, valamint a közgyűlés határozataiban foglaltak megvalósításáról. A vezetőség mindazon kérdésekben dönthet, melyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség tagjait a közgyűlés saját tagjai közül 5 évre választja. A tagok újraválaszthatók.

A közgyűlés

Az Egyesület  döntéshozó szerve az egyesület rendes tagjaiból álló Közgyűlés, melyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az összehívásról az Egyesület elnöke gondoskodik. Az elnök a közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni. Az elnök a közgyűlést köteles összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban, az ok és cél megjelölésével kéri, továbbá ha azt a bíróság elrendeli.

Az Egyesület elnöke továbbá, a szükséges intézkedések megtétele céljából, köteles a közgyűlést összehívni, ha az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, az

Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlést az elnök valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével hívja össze. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább  15 naptári nappal meg kell küldeni postai vagy elektronikus úton, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével.  A Ptk. 3:73. § (2) bekezdése alapján a közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül az Elnök jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

. A meghívónak tartalmaznia kell az Egyesület nevét és székhelyét, a Közgyűlés idejének és helyszínének megjelölését, és a Közgyűlés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A közgyűlés a hatáskörébe tartozó ügyekben a határozatait, az éves beszámolót, egyszerű szótöbbséggel hozza, illetve fogadja el. Azonban az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, míg az Egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A határozatképtelenség esetén a közgyűlést egy későbbi időpontban ismételten össze kell hívni. A megismételt közgyűlés, az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében, a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, erről a tagokat minden esetben, a meghívóban, értesíteni kell.

A közgyűlést az elnökség által kijelölt egyesületi tag vagy az elnök, mint levezető elnök vezeti.  A közgyűlés üléseiről jegyzőkönyv készül. A Közgyűlés a tisztségviselőket nyílt szavazással választja. A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell személyesen, postai úton vagy e-mail-ben. A határozatokat minden esetben nyilvánosságra kell hozni az egyesület honlapján. Az  elnökség  (kijelölt elnökségi tag) köteles a közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bejegyezni. A Határozatok Könyvének tartalmazni kell a határozatok számát, a határozat elfogadásának időpontját, tartalmát, személyi és időbeli hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

- az Alapszabály megállapítása és módosítása,

- az éves költségvetés meghatározása és az előző évi számviteli beszámoló elfogadása,

- az éves tagdíj összegének meghatározása,

- az elnökség (elnök) éves beszámolójának,

- az egyesület más egyesülettel történő egyesülésének, szétválasztásának, valamint feloszlásának kimondása,

- az elnök és az elnökség tagjainak 5 évre történő megválasztása,

- az elnök és az elnökség tagjainak visszahívása,

- az egyesület tagjainak sorából történő törlésről.

A Közgyűlés tisztségviselői: a levezető elnök, két jegyzőkönyv hitelesítő (akik egyúttal a szavazatszámlálók), és a jegyzőkönyvvezető. A jegyzőkönyv hitelesítőket (szavazatszámlálókat) a Közgyűlés az ülés elején, első napirendi pontjának keretében az általános szabályok szerint választja. Jegyzőkönyvvezetőnek – a levezető elnök javaslata alapján – az egyik jegyzőkönyv hitelesítő, vagy rajta kívülálló (akár a Közgyűlésen résztvevő más) személy is megválasztható.

Közvetlenül a szavazást követően az Elnök – a szavazatszámlálók segítségével - összesíti a szavazatokat, akként, hogy megállapítja a szavazásra jogosultak számát, valamint a határozati javaslatra, tisztségviselőkre „igen” szavazatot leadók számát. Amennyiben ezen számítás alapján az egyszerű többség, avagy – amennyiben az adott kérdésben a jelen Alapszabály vagy jogszabály minősített többséget ír elő – az előírt mértékű minősített többség megállapítható, úgy az Elnök szóban kihirdeti a jelenlévő tagoknak, hogy a határozat meghozatalra került (a továbbiakban: „meghozott határozat”); ellenkező esetben arról, hogy a határozat nem került meghozatalra (a továbbiakban: „elutasított határozat”). A határozat megszületésének időpontja: az Elnök általi – fentiek szerinti – kihirdetésének időpontja.

Az elnökség

A 3 tagú Elnökséget a Közgyűlés választja meg az Egyesület rendes tagjaiból 5 éves időtartamra.

Az  Egyesület általános hatáskörű végrehajtó szerve az elnökség, mely  a közgyűlések közötti időszakban irányítja az Egyesület működését, továbbá folyamatosan ellátja az Egyesület ügyviteli feladatait. Gondoskodik az Alapszabályban, valamint a közgyűlés határozataiban foglaltak megvalósításáról, az Egyesület külső kapcsolatainak (más civil szervezetekkel, sajtóval stb. történő) kiépítéséről és azok ápolásáról. Az elnökség, a közgyűlések közötti időszakban, mindazon kérdésekben dönt, melyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség felelősen kezeli a szervezet rendelkezésére álló pénzeszközöket. Elkészíti, elkészíttet az Egyesület pénzügyi helyzetéről a beszámolót, a mérleget.

Az elnökség hatáskörébe tartozik különösen:

- az egyesület tervszerű működésének irányítása,

- a közgyűlés napirendjének meghatározása,

- az éves költségvetés  elkészítése,és az éves beszámoló közgyűlés elé terjesztése,

- részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,

- az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése,

- munkaviszony létesítése és e körben munkáltatói jogok gyakorlása,

- az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az ellenőrzés és az érdeklődő tagok részére az egyesület székhelyén,

- az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

- a tag közgyűlési határozattal történő  tagsági jogviszonyának felmondása, a természetes tag halála, nem természetes tag jogutód nélküli megszűnése, illetve a tag kilépése esetén a tag törlése,

- tag  felvételéről való döntés,(rendes, pártoló)

- az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának vizsgálata és a PTK.-ban előírt intézkedések megtétele.

Az  elnökségi tagok konkrét feladatát, valamint a feladat- és hatáskörmegosztását az elnökség határozza meg. Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg.

Az Egyesület elnöksége köteles az egyesület tagságáról naprakész nyilvántartást vezetni.

Az elnökség évente legalább egy alkalommal ülést tart.  Az elnökség ülései nyilvánosak, kivéve, ha az azon hozandó döntéssel érintett a személyiség jogának védelmére hivatkozva kéri a zárt ülés elrendelését.

Az összehívásról az Egyesület elnöke gondoskodik. Az elnök az ülést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni.  Az elnök az ülést köteles összehívni, ha azt 2 elnökségi tag, írásban, az ok és cél megjelölésével kezdeményezi. Az ülését az elnök az elnökségi tagok előzetes írásbeli értesítésével hívja össze. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal meg kell küldeni postai vagy elektronikus úton, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt ülés helyének és dátumának pontos megjelölésével.

Az elnökség akkor határozatképes, ha azon  valamennyi elnökségi tag jelen van, a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza.

A határozatképtelenség esetén az ülést egy későbbi időpontban ismételten össze kell hívni. A megismételt ülést, az eredeti meghívóban rögzítettek szerint kell megtartani.

Az elnökség határozatait az érintettekkel igazolható módon közölni kell személyesen, postai úton vagy e-mail-ben. A határozatokat minden esetben nyilvánosságra kell hozni az egyesület honlapján. Az elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe be kell jegyezni. A Határozatok Könyvének tartalmazni kell a határozatok számát, a határozat elfogadásának időpontját, tartalmát, személyi és időbeli hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A hitelesített jegyzőkönyvet a Határozatok könyvében kell nyilvántartani.

Az elnök

Az elnök  a közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztott vezető tisztségviselő, aki az egyesület szervezetének képviseletére önállóan jogosult.

Az elnök hatásköre és feladatai:

- az egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése

- a közgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása, napirendi pontok meghatározása,

- vezeti az elnökség üléseit,

- gondoskodik az Egyesület jogszabály és alapszabály szerinti működéséről, a számviteli és pénzügyi előírások betartásáról,

- képviseli az Egyesületet a hatóságok, a bíróságok előtt, illetve harmadik személlyel szemben,

-  az Egyesület nevében szerződések aláírása, az elnökség által hozott döntés alapján,

- az éves munkaprogram és az elnöki beszámoló elkészítése, és jóváhagyás céljából az elnökség, majd azt követően a közgyűlés elé terjesztése.

Az Egyesület elnökét távollétében, teljes jogkörrel az alelnök helyettesíti.  Ha az elnök időközben tisztségéről leköszönne, vagy tagsági viszonya bármely módon megszűnne, az Egyesület ügyeit a következő közgyűlésig  az alelnök irányítja.

Összeférhetetlenségi szabályok:

A (az egyesület vezető szervének) közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója  a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A vezető tisztségviselők tisztsége a választott személy által történő elfogadással jön létre. Vezető tisztségviselő az a nagykarú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

VI.           fejezet

Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

Az Egyesület vagyona az adományozóktól, a céljainak megvalósításához juttatott támogatói befizetésekből, az örökbefogadási díjakból,  pályázati pénzekből, rendezvényi bevételekből és a tagdíjból képződik.

A tagdíj összegének módosítása a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A tagdíj éves összegét a közgyűlés állapítja meg. Befizetésének módját és határidejét az elnökség határozza meg. A tagok tagdíj-befizetéséről tagnyilvántartást kell vezetni. A tagnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tagok nevét, lakcímét, az egyesületbe való belépés és kilépés dátumát, a tagdíj befizetésének időpontját és összegét. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

Az Egyesület kizárólag olyan vállalkozási tevékenységet végezhet, mely az alapszabályban rögzített alapcél megvalósulását nem veszélyezteti.

Az Egyesület pénzeszközeit bankszámlán kezeli.

Az Egyesület kiadásainak utalványozására az ügyvezető elnök jogosult. Az egyesület bankszámlája felett az ügyvezető elnök önállóan, az alelnök  a harmadik elnökségi taggal együttesen jogosult rendelkezni.

VII.       fejezet

Az Egyesület megszűnése

Az Egyesület megszűnik, ha

- a közgyűlés döntése alapján más egyesülettel való egyesülését kimondja,

- a közgyűlés a megszűnésről határoz,

- a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszünteti vagy megszűnését megállapítja,

- a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik.

Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az Egyesület céljaival egyező egyesület, alapítvány, vagy társadalmi szervezet támogatására fordítható.

VIII.    fejezet

Vegyes  és záró rendelkezések

Jelen  Alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók.

A módosított alapszabályt az Egyesület a 2015. október 03. napján tartott közgyűlésén fogadta el.

                                                 Makói Állatvédő és Természetvédő Egyesület

                                                                               elnök

5/2015.(10.03)Közgyűlési határozat.